Marad kaland azért a végére is... amúgy a múltkor amikor azt állítottam, hogy egy hónapja vagyunk úton nem állítottam teljesen valósat, akkor volt ugyanis 4 hete pontosan az indulás, de ha úgy vesszük, hogy január 17-én indultunk és ma február 17-e van, akkor ma van a hónapforduló. Egy a lényeg, mostmár tényleg bárhonnan nézve is megvan az a hónap. Hát igen, az autó közben otthonunkká avanzsált, furcsa érzés lesz ma újra a saját ágyamban aludni... Szóval, kaland a végére. Tegnap este olyan 8 felé átléptük a Szlovén-Magyar határt, noha azt se egyszerűen, ugyanis egyik térképünkön se volt rajta a Maribortól határig tartó autópálya szakasz, úgyhogy mi az utsó 100 km-t mindenféle alacsonyrendű utakon tettük meg... A szlovén autópályák egyébként többször megtréfáltak node a lényeg, hogy Magyarországon vagyunk. A tegnap esti cél Zalaegerszeg városa volt, ott várt ugyanis ránk Ricsi és Erzsi hatalmas szeretettel. Ricsi a versenykategória egyetlen állva maradt motorosa aki meg is nyerte a Bamakot motoros kategóriában. Ricsivel a sivatagban ismerkedtünk meg és barátkoztunk össze, ő a mi afrikai barátunk. :) Ő hazarepült, mi hoztunk neki pár cuccot, Bencéék detto, aztán úgy Barcelona tájékán felhívott, hogy mindenféleképpen ugorjunk be hozzájuk mert nagyon várnak. És tényleg vártak, megvacsiztunk, mulattunk egyet Ricsi lakásán (köszönet Bubunak és a Demanovkának! :) majd kora délután átmentünk Kilimán falucskába ahol Ricsi tárlatvezetése mellett bejártuk a húsüzemet. Jah, merthogy ő a Palini húsüzem résztulajdonosa és ügyvezetője. Sose jártam még húsüzemben, jópofa volt, tetszett nekünk nagyon. Az a sok húúús... :) Utána persze kaptunk kóstolót mindenből, nagyon finomak voltak a termékek. Szóval Ricsi és Erzsi igazán kitettek magukért, nagyon kedvesek és aranyosak voltak és ezúton is nagyon köszönjük Nekik a vendéglátást! Most megint úton vagyunk, már este van és szakad a hó, gondolom ez csak nekem újdonság aki az afrikai télből jön éppen... Kicsit úgy érzem most magam mintha a csillagok háborújában lennék hipertér ugrás közben, a hó ugyanis gyakorlatilag vízszintesen esik velünk szembe.. vicces. Úticélunk Komló, meglátogatjuk Lusti anyukáját, aztán utána tényleg haza indulunk Budapestre. Ha minden igaz ma már otthon alszom, és ha minden igaz ma már tényleg vége a kalandnak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.